Azt olvastam valahol régen, hogy az mondja el a legtöbbet rólad, hogy hogyan válaszolsz arra a kérdésre, hogy „Ki vagy te?” (Popper Pétertől származott talán ez a gondolat). Így most ha arról beszélek, hogy ki vagyok, akkor tulajdonképpen arról kell beszélnem, hogy mely szerepeim vannak a hozzám legközelebb. Az első ezek közül azthiszem mindenképpen az anyaságom – van egy kisfiam és egy kislányom, akikért nem győzök hálás lenni.
Volt idő, amikor földrajzkutatóként, tanítóként is gondolhattam magamra, vagy éppen lovasoktatóként, lókiképzőként, lovas terapeutaként. Szeret(t)em ezeket a szerepeimet is, hiszen már ezekben megérezhettem azt, hogy milyen segítőnek lenni – akkor még talán inkább mentorként segíteni az embereket, hogy kibontakoztassák azt amire képesek – jó érzés ehhez megadni a szeretetet, figyelmet és tudást és mindenkinek másképpen, a neki kellő módon támaszt adni.
Fontos számomra a kutatói múltam-attitűdöm, mert fontos, hogy a tudományos bizonyítékok alapján szeretek tudást átadni és a dúlaságomban, segítőként jelen lenni és fontos számomra, hogy a legaktuálisabb eredmények alapján dolgozzak. Emellett pedig a kutató világból származik az az élményem is, hogy ketten-hárman messzebbre juthatunk, mint egyedül: szeretem, hogy a szülésben, néha a várandósság alatt is együttműködésben dolgozok más szülés körüli segítőkkel: orvosokkal, szülésznőkkel, szoptatási tanácsadóval, bodyworkerrel…
Kísérésemben ezek az értékek és a nők és férfiak, valamint életútjuk tisztelete és elismerése a legfontosabb számomra.
Valakiknek a gyereke is vagyok és testvére és rokona nagyon sokaknak. Nagyon szeretem a családomat, a nehézségektől és az erényektől, ami ezt a családot jellemzi fejlődtem én is.
A baráti kapcsolataim is nagyon fontosak számomra: legtöbb barátom mentorom is és segítőm, abban a tekintetben, hogy ítélkezésmentesen elfogadnak, hisznek bennem és szeretnek engem és én is ezt igyekszem megadni számukra. Nagy öröm, hogy a dúlai utamban is mindig támogattak.
Egy kedves angol telivér tulajdonosa is vagyok, akinek köszönhetően nagyon sokat megtudtam magamról, arról, hogy hogyan kell határt szabva jól szeretni és hogy hogy tágíthatjuk a megismerésünk határát szinte mindig. Bár talán furcsa lehet, de mégis szeretném őt is kiemelni.
Biztosan sok más apró vagy nagyobb dolog eszembe juthatna még, de ebből remélem, hogy már Te is megismertél kicsit és van egy érzésed, hogy jó lenne-e engem meghívnod, hogy együtt haladjunk a várandósságod-szülésed és szülővé válásod útján.
Ha a dúlai segítségről szeretnél többet tudni, akkor a itt olvashatsz bővebben a várandósság, szülés és gyerekágy alatti segítségről, amit a dúládtól kaphatsz; itt pedig a dúlahatásról.